Pro Turismo Díjat kapott a Skanzen főigazgatója

A Parlament Delegációs termében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter december 22-én tíz turisztikai, illetve az ágazattal határos területen tevékenykedő szakembernek adományozott Pro Turismo Díjat. A legrangosabb turisztikai szakmai elismerésben részesült Dr. Cseri Miklós is, a szentendrei Skanzen főigazgatója.

Bővebben:
Pro Turismo Díjat kapott a Skanzen főigazgatója

Civilek dobnak mentőövet a devizahiteleseknek

„Nem vagyok stróman, politikai hátszeleim sincsenek" – vallja Doubravszky György, aki néhány társával példa nélküli ötlettel állt elő: a devizahitelesek megsegítésére létrehoznak egy bankot. És mielőtt elmosolyodnánk ekkora naivitás hallatán, nem árt tudni: a kormány, személyesen Matolcsy György rábólintott a tervre. Valóban van alapja ennek a meseszerű történetnek? SINKOVICZ ISTVÁN erről faggatta az ötletgazdát.

Bővebben:
Civilek dobnak mentőövet a devizahiteleseknek

Megszavazták: betonba öntöttek fontos törvényeket

A stabilitási törvény a gazdaságpolitika egyik legfontosabb kerettörvénye a következő évtizedekre - jelezte Matolcsy György a stabilitási törvény záróvitájában. A miniszter elfogadásra javasolta a...

Bővebben:
Megszavazták a stabilitási törvényt - Matolcsy szerint van mit stabilizálni
Megszavazták: betonba öntöttek fontos törvényeket

Karácsony a parlamentben: tizennégy törvényjavaslatot fogadhat el a Ház

Az Országgyűlés mai ülésnapján tizennégy zárószavazás szerepel, megszülethet például az új felsőoktatási, családvédelmi, választási, valamint államháztartási törvény. A parlament szavazhat az ország pénzügyi stabilitásáról szóló kormányzati előterjesztésről is, amelyben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kétharmados jogszabályban rögzítené a személyi jövedelemadó egykulcsosságát. José Maunel Barroso, az Európai Bizottság elnöke levélben kérte az indítvány visszavonását, ezt Orbán Viktor kormányfő válaszlevélben utasította el.

Bővebben:
Karácsony a parlamentben: tizennégy törvényjavaslatot fogadhat el a Ház
Orbánék ma elmennek a falig - percről percre a parlamentből
Rendőrök álltak fel a Kossuth téren maradt tüntetőkkel szemben
Kossuth tér: több százan néznek farkasszemet a rendőrsorfallal
Kossuth tér: több százan néztek farkasszemet a rendőrsorfallal
LMP: a parlamenthez láncolták magukat
OGY - Tizennégy törvényjavaslatot fogadhat el a Ház, kétharmadhoz köthetik az szja egykulcsosságát
Szünetet rendeltek el a parlamentben
Tizennégy törvényjavaslatot fogadhat el ma a Ház
Barroso javaslata ellenére hoz ma törvényt a Ház a pénzügyi stabilitásról
Sorsdöntő nap a mai - 14 törvény születhet meg
2/3-hoz köthetik az szja egykulcsosságát
Blokáddal kezdődött, hazaárulózással végződött - Így zajlottak a kormányellenes tüntetések
Leláncolták magukat az LMP-sek a Parlamentnél

Elbúcsúzhatunk Matolcsytól?

Kormányközeli források szerint az IMF és az EU a tárgyalások során feltételül szabhatja Matolcsy György távozását a...

Bővebben:
Elbúcsúzhatunk Matolcsytól?
Mégis leváltják Matolcsyt?

Mégis leváltja Orbán Matolcsyt?

Egy a belső információk birtokában lévő fideszes politikus valószínűnek nevezte a Népszabadságnak nyilatkozva, hogy Orbán Viktor egy idő után leváltja Matolcsy Györgyöt. A miniszterelnök csütörtök...

Bővebben:
Mégis leváltja Orbán Matolcsyt?

Háromoldalú érdekegyeztető fórumot kap a versenyszféra

Létrejön a versenyszféra és a kormány új állandó konzultációs fóruma, amely arra lesz hivatott, hogy a versenyszektorban a munkaadók, a munkavállalók és a kormány álláspontját egyeztessék - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen egyeztetett három munkaadói és három munkavállalói érdekképviselet vezetőjével.

Bővebben:
Háromoldalú érdekegyeztető fórumot kap a versenyszféra
Matolcsy: létrejön a versenyszféra háromoldalú érdekegyeztető fóruma
Matolcsy: az adatok már az egykulcsos adórendszer sikerét jelzik
Új érdekegyeztető fórum megalakítását jelentette be Matolcsy
Orbán és Matolcsy szakszervezeti vezetőkkel egyeztetett
Matolcsy: Létrejön a versenyszféra háromoldalú érdekegyeztető fóruma
Matolcsy: létrejön a versenyszféra háromoldalú érdekegyeztető fóruma
Létrejön a versenyszféra és a kormány érdekegyeztető fóruma
"Nulla fölötti" növekedésért dolgozik Matolcsy

Közel kétmillió forintot kaphat havonta Járai a Költségvetési Tanács elnökeként

Rogán Antal azt javasolta, hogy a Költségvetési Tanács két tagja ne kapjon pénzt e munkáért, az elnök azonban igen, mégpedig az átlagbér kilencszeresét. Matolcsy György ezzel szemben nem adna pénzt az elnöknek.

Bővebben:
Közel kétmillió forintot kaphat havonta Járai a Költségvetési Tanács elnökeként

Matolcsy: Ellenszélben működik az ország

Nyilvános rendezvényen vett részt csütörtökön délelőtt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki a szerdai leminősítésről részletesen nem beszélt ugyan, de megjegyezte, hogy "kaptunk pofonokat rendesen". Szerinte "ellenszélben működik az ország", és kevesen látják, hogy a kormány célja a siker. Két kormányzati szóvivő is reagált a leminősítésre, szerintük nem a gazdaság valós állapotát tükrözi a döntés.

Bővebben:
Matolcsy: Ellenszélben működik az ország

Matolcsy: a megújulás elején járunk

Magyarország jelenleg a megújulás elején jár, ráadásul nagy "ellenszélben" - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a Parlamentben, a Pro Turismo Díjak átadásán.

Bővebben:
Matolcsy: a megújulás elején járunk
Matolcsy: a megújulás elején járunk
Matolcsy: az egész magyar nemzet megújulásban van
Matolcsy szerint ellenszélben újulunk meg
Matolcsy szerint az Európai Unió egyik legreményteljesebb országa vagyunk
Matolcsy: a megújulás elején járunk
Matolcsy szerint a megújulás elején járunk
Matolcsy: a megújulás elején járunk
Matolcsy szerint ez EU legremĂŠnyteljesebb orszĂĄga vagyunk
Matolcsy: "pofonokat kapunk innen is, onnan is"

Ezért kell az IMF-hitel

<p><strong>Az elmúlt napokban befektetési bankárokkal, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány tagjaival, prominens szocialista politikusokkal beszélgettünk arról, hogy a 2008-as IMF-hitelfelvétel, illetve a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet között mi a hasonlóság. Egy ilyen hitelhez milyen „nagyállami", azaz német, francia vagy brit, netán olasz politikai segítség kell, azaz mi múlik vagy múlhat Angela Merkelen vagy Nicolas Sarkozyn, esetleg José Manuel Barrosón. Annak is utána próbáltunk járni, hogy van-e igazságtartalma annak a Róna Péter oxfordi közgazdász által hangoztatott állításnak, miszerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki lemondásában (vagy annak kikénysze­rítésé­ben) külföldi politikusok is aktívan közrejátszottak. Ez azért is érdekes, mert a magyar politika egyik kulcskérdése, hogy Orbán Viktornak távoznia kell-e kormánya éléről az IMF-EU-hitel folyósításáért cserébe. S valóban Varga Mihály lehet-e az új Bajnai Gordon?</strong></p> <p><img src="/files/images/2011/51-52/donteshozok.jpg" width="500" height="333" class="thickbox kisebbkep alignright" />2008-ban egyértelműen spekulációs támadás érte a magyar forintot és állampapírpiacot, ezért kellett sürgősen nemzetközi segítség Magyarországnak. Befektetési bankárok a helyzetet egy hasonlattal igyekezték érthetővé tenni, miszerint a spekulációra játszó befektetői csoportok olyanok, mint az oroszlánok a szavannán, elsősorban a beteg, ezért lassabb állatokat próbálják először elejteni. A világválság idején a térségben Magyarország gazdasági állapota volt az egyik leggyengébb, mert a 2006-os kiköltekezés után még nem sikerült teljesen konszolidálni a költségvetést; magas volt az államháztartás hiánya, az állam működtetéséhez folyamatosan hitelre volt szükség, de a válság miatt tudható volt, hogy gazdasági visszaesés következik, ami az állam bevételeinek csökkenését jelenti, tehát még inkább megemelkedik a hitelszükség. Az ország jóval többet importált, mint exportált, magas fogyasztási rátával, azaz masszív külkereskedelmi deficittel rendelkezett, és a magánszektor eladósodása is kimagasló volt. Mindezt tetézte - és ez a forintválság napjaiban derült ki -, hogy a jegybank devizatartaléka is alacsony volt. A világválság pánikhangulatában hirtelen elfogyott a szabad forrás a világpiacon, a bizalmatlanság miatt senki senkinek nem adott kölcsön, ezért drasztikusan csökkentek a befektetések: nem volt kereslet a magyar állampapírokra, ezért az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a kamathozam-emelésekkel igyekezett vonzóbbá tenni a magyar papírokat, de így is alig akadt „vevő" Magyarországra. Emellett az úgynevezett másodlagos állampapírpiac is - szaknyelven szólva - megszűnt, azaz nem volt kereskedés ezekkel a papírokkal, kiszáradt a piac.</p> <p>Esetünkben az oroszlánokat úgynevezett (leginkább londoni székhelyű) „hedge fundok" jelentik. Ezek olyan befektetési alapokat (és brókereket) takarnak, amelyek többek között kockázatos, de magas hozammal kecsegtető üzletekre játszanak, például arra, hogy egy-egy ország valutáját vagy részvény- és értékpapírpiacát „bedöntsék", és az árfolyamok esésén nyerjenek (shortolás).</p> <p>A támadás nagyságrendjére jellemző, hogy az MNB elemzése szerint akkor egy hónap alatt - és erre soha a magyar történelemben nem volt példa - 1300 milliárd forintot vontak ki külföldiek Magyarországról, 750 milliárdot a forinteszközökből, 570 milliárdot az állampapírpiacról, 80 milliárdot a „blue chip" részvényekből. Csak 2008. október végére sikerült a folyamatot „megfogni", de ha ez nem sikerül, akkor ennek az összegnek a többszöröse hagyta volna el az országot.</p> <p class="section-title">Oroszlánok a szobában</p> <p>Azt, hogy 2008-ban spekuláció döntötte be a forintot, onnan is tudni lehetett, hogy maguk a „spekulánsok" elmondták. Egy jelentős magyar bank befektetési bankára mondta el lapunknak, hogy „itt ültek a szobámban, beszélgettünk, elmondták, hogy milyen stratégia lett felépítve Magyarországra". Ugyanis a brókerek és a bankárok gyakran ismerik egymást, hiszen a normál ügymenetben vásárolhatnak egymástól papírokat, sőt, Londonban akár azonos pénzügyi iskolába is járhattak, vagy éppen le akarták igazolni egymást, vagy bármi okból dolgoztak már együtt.</p> <p>„A hedge fundok célja az volt, hogy a magyar zuhanással egyfajta láncreakciót indítsanak el az európai piacon, mivel például osztrák bankok is rendelkeznek magyar állampapírokkal, illetve leánybankjaikon keresztül sok devizahitelt helyeztek ki. Ha a magyar piac bedől, akkor a válság valamilyen formában áttevődik más országokra is, »fertőződik« Európa, ahol ugyancsak az esésekből, az úgynevezett előre felépített short pozíciókból sok pénzt tudnak keresni. Szerintem nem is annyira a magyar piacon, hanem a tőlünk elinduló európai eséseken akartak sok pénzt keresni" - nyilatkozta az említett bankár. (Bővebben: Hogyan mentették meg jobb- és baloldali bankárok az országot az államcsődtől? Hetek, 2008. 46. szám.)</p> <p>Több klasszikus, nem magas kockázatra játszó, mondhatni konzervatív befektetési alap és bank például belső szabályzatában fekteti le, hogy a kockázat kerülése miatt bizonyos részvényeket és papírokat milyen árszintnél kötelező eladniuk, devizaüzleteket lezárniuk. Ezt hívják „stop loss"-oknak, azaz eladási árhoz szabott limiteknek. Tehát aki ügyesen képes manipulálni a piacot, esést generálni, az képes egy egyre nagyobbá váló hólabdát elindítani, ha pedig shortolt, akkor nyerni a sztorin. Ez azért is lényeges kérdés, mert forrásaink szerint a Deutsche Bank esetében volt egy ilyen „kioldó" opció, ami kapcsán félő volt, hogy olyan hólabdává dagad a pánik, amely a magyar bankrendszert simán maga alá temeti, mire a segítség megérkezik. Itt jön be az a politikai szint, hogy az „ellenállásban" részt vevő közgazdászok megállapodtak Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel arról, hogy szükség esetén felhívja Angela Merkelt, és pénzügyminiszterének kérésére Frankfurtban nem nyomják meg a „kiold gombot".</p> <p>Az „ellenállás" része volt többek között, hogy két nagy, magyar vezérkarral rendelkező befektetési alap (az egyik az Aegon, melyet akkor Heim Péter ismert konzervatív elkötelezettségű közgazdász igazgatott) az esést fékezendő, vásárlásokba kezdett (30-40 milliárdos megrendelésekre érdemes gondolni). Kockázatos húzás volt, mert akkor nem lehetett tudni, hogy lesz-e fordulat az árfolyamokban. Az „ügy" egyébként piaciközgazdász-körökben máig ható „sérelem", mert az akcióban részt vevő közgazdászok közül volt, aki hazaárulásnak minősítette, ha valamely más alapkezelő vezetője nem szállt be a vásárlásba.</p> <p>Ez egyes alapkezelők esetében (legalábbis így szól a magyarázat), mint például az ugyancsak jelentősebb vagyonnal gazdálkodó ING Alapkezelő, azért nem volt lehetséges, mert a külföldi tulajdonosok olyan működési modellt, szigorú belső szabályozást alakítottak ki, ami semmilyen önállóságot nem biztosított a helyi vezetőknek, akik semmilyen kockázatos ügyletbe nem szállhattak be. A jegybankárokat is megosztotta az „akció", mert volt, aki csak városi önlegendának minősítette a két nagy, magyar vezérkarral rendelkező alapkezelő akcióját. Ennek ellenére több információ inkább az akció tényét bizonyítja, mintsem a legendaverziót. (Egyébként a 2008-as és a 2011-es helyzet között az is különbség, hogy az alapkezelőknek nagyobb mozgástere volt a magánnyugdíj-pénztári vagyon „működtetése" miatt. Mára az Orbán-kormány intézkedései miatt a magánnyugdíj-pénztári vagyon 3000 milliárdról a töredékére zsugorodott.)</p> <p>Mint arról korábban írtunk, 2008 októberében a politikai vezetést több helyről is riasztották. A Magyar Nemzeti Bank vezetése, Simor András elnök és Király Júlia alelnök folyamatosan tartotta a kapcsolatot, szervezték a válságtanácskozásokat befektetési bankárokkal, nevesebb pénzügyi elemzőkkel. Számunkra úgy tűnik, hogy a jegybank volt az ellenakció centruma. Emellett a kormány felé közvetlenül Bajnai Gordon akkori gazdasági miniszteren keresztül is érkeztek az impulzusok. Több közgazdásszal beszéltünk, akik ezekben a napokban forró dróton voltak a miniszterrel és a miniszterelnökkel, akik azt állították, hogy a válság elhárításában az mindenképp szerepet játszott, hogy a politikai vezetés hamar megismerte és megértette a reális helyzetet, noha sok esetben más politikai oldalhoz sorolt közgazdászoktól érkezett a helyzetértékelés. A politikai és pénzügyi vezetés (az MNB vezetői) hamar arra az álláspontra jutott, hogy csak az IMF „erejével" képesek leállítani a spekulációt, így gyors döntés született arról, hogy a nemzetközi válságkezelésre létrehozott intézmény stand by típusú hitelét veszik igénybe.</p> <p class="section-title">Fogatlan oroszlánok?</p> <p>Több forrásunk is 2008-hoz képest ezt a gyors és reális helyzetértékelést tartja óriási különbségnek a jelenlegi helyzettel szemben. Ugyanis értetlenkedve állnak azelőtt a kormányzati szereplők által hangoztatott állítás előtt, miszerint idén novemberben külső okok, elsősorban spekuláció okozta a forint drámai mértékű esését, az állampapírhozamok emelkedését, valamint az állampapírpiac zavarait. „Ma már mások az »oroszlánok«, három év alatt sok tekintetben szigorodtak a hedge fundokra vonatkozó szabályok Európában. Ezek az alapok sokkal kockázatkerülőbbek lettek, sokan és sokat buktak az elmúlt időszakban. Az úgynevezett tőkeáttétes ügyletek száma is visszaesést tükröz, mert már nem tudnak olcsón hitelt szerezni a spekulációhoz, az elmúlt években megszűnt a pénzbőség" - magyarázta lapunknak egy külföldi tulajdonú alapkezelő igazgatója.</p> <p>Heim Péter konzervatív közgazdász - aki, miként az előbb írtuk, részt vett 2008-ban az „ellenállási mozgalomban" - most a nyilvánosság elé is állt, és elmondta, hogy a kialakult helyzetért, a leminősítésekért 40 százalékban az eurózónára nehezedő nyomás, további 40 százalékban a magyar gazdaságpolitika okolható, a kormány által emlegetett spekulánsok és egyéb tényezők legfeljebb 20 százalékban tehetők felelőssé a helyzetért. A hangsúly a „legfeljebb" szón van. „A piaci szereplők többsége abban érdekelt, hogy Magyarországnak jobban menjen. Nincsen akkora spekulatív támadás a forint ellen, mint amit mi gondolunk, ráadásul ha a magyar gazdaságpolitika tökéletesen jól viselkedne, akkor spekuláció sem lenne a forint ellen" - fogalmazott a Századvég Gazdaságkutató Intézetének elnöke.</p> <p>2011. november 25-én Orbán Viktor (Matolcsy György gazdasági miniszter és Varga Mihály államtitkár társaságában) tizenegy vezető közgazdásszal találkozott a Parlamentben. Az egyik résztvevő a Heteknek elmondta, hogy mind a tizenegy szakember egyöntetűen azt magyarázta, hogy a kormányzati szereplők - különösen Matolcsy - kommunikációjával ellentétben nincs spekulációs támadás a forint ellen. A drámai forintárfolyam nem „az oroszlánok" támadása, hanem elsősorban a hitelességi deficittel rendelkező magyar gazdaságpolitika az oka az árfolyamzuhanásnak, a leminősítéseknek. Volt, aki személyi változtatásokat javasolt, utalva Matolcsy György érdemei elismerése melletti esetleges lecserélésére.</p> <p>Úgy tudjuk, hogy Hamecz István, az OTP Alapkezelőjének elnök-vezérigazgatója az IMF honlapjáról kinyomtatta, hogy mi az a négy hiteltermék, amelyből válogathat Magyarország, de - hangsúlyozta - az egyik sem pontosan olyan, amelyről a kormányzati szereplők beszélnek. A tények és a magyar gazdasági mutatók ismeretében csak stand by típusú, a 2008-ban felvett hitelhez hasonló konstrukció jöhet szóba. (Ez azért lényeges, mert Orbán Viktor, Matolcsy György és Fellegi Tamás IMF-főtárgyaló által a sajtóban azóta is hangoztatott, biztosíték alapú hitelnél az IMF nem sok feltételt kér, de a stand by típusúnál kemény feltételeket szab, ami azt is jelentheti, hogy a kormány gazdaságpolitikájának a lényegi elemein kell változtatni.)</p> <p>Információinkat alátámasztja, hogy a közgazdász - aki egyébként a Fidesz alapító tagja, tehát nem sorolható a kormány politikai ellenfelei közé - a találkozó után a Heti Válaszban ezt írta: „Látszólag paradox helyzettel állunk szemben: alacsony költségvetési hiánnyal és fizetésimérleg-többlettel rendelkező országok esetében valóban szokatlan a spekulatív besorolás. Véleményem szerint azonban sajnos sem paradoxonnal, sem összeesküvéssel nem állunk szemben. A leértékelés egyértelmű oka az, hogy a kormány gazdaságpolitikája a végtörlesztési javaslat kapcsán inkonzisztenssé és így definíció szerint hiteltelenné és kiszámíthatatlanná vált. A Moody's hitelminősítő azt fejezte ki a lépésével, hogy a kormány nem képes az ország gazdaságának menedzselésére, a Standard and Poor's pedig csak az IMF felügyelete mellett, azaz a gazdaságpolitikai szuverenitás korlátozása esetén gondolja az ország pénzügyeit kezelhetőnek."</p> <p class="section-title">Politikai vetület</p> <p>A közgazdasági szükségszerűségek mellett kérdéses, hogy milyen politikai, különösen nemzetközi vetülete van egy IMF- hitelnek. Hozzájárulhat-e egy ilyen konstrukció, hogy az ország politikai szuverenitását elveszítve a hitelnyújtók a magyar politikai folyamatokban beavatkozzanak? Például Gyurcsány Ferenc távozásához hozzájárult-e esetleg, hogy külföldről megkérték erre?</p> <p>Veress János, aki 2008-ban a hitelfelvétel időszakában pénzügyminiszter volt, a Heteknek azt magyarázta, hogy az IMF-EU-hitel politikai és a közgazdasági részleteit nem szabad különválasztani. Egy hitel van, amihez elengedhetetlen a politikai támogatás, e nélkül a részletekről való tárgyalásokig nem is lehet eljutni. Az eseménysort a volt pénzügyminiszter egyszerűen írta le: „Október elején éjszaka tartottunk egy válságértekezletet, amelyen eldöntöttük, hogy az IMF-hez fordulunk. A Nemzeti Bank értesítette erről a szándékról Dominique Strauss-Kahnt, aki akkor az IMF vezérigazgatója volt, a pénzügyi vezetés pedig Joaquín Almuniát, a Európai Bizottság pénzügyi biztosát." Veres, elmondása szerint, ez utóbbival személyes jó kapcsolatot ápolt. (Strauss-Kahn és Almunia is baloldali politikus, de az expénzügyér szerint ennek nem volt jelentősége.) Veres a tárgyalások kapcsán annyit jegyzett meg, hogy nem az IMF-fel, hanem az EU-val való megállapodás elérése a nehéz. „Barbara Kauffmann uniós főtárgyalóval voltak a legnehezebb meccsek, az IMF tárgyalói jóságos bácsikának tűnnek hozzá képest. Bár voltak konfliktusok az EU-val, de nem ez vezetett közvetlenül Gyurcsány távozásához" - mondta a politikus, aki rögtön arra tért rá, hogy Orbán Viktornak és csapatának nagyon nehéz menet lesz az unióval való megegyezés, különösen azért, mert konfliktusba kerültek a „Merkozy" párossal és Barroso bizottsági elnökkel. Megegyezés nélkül viszont kétséges a magyar gazdaság jövője.</p> <p>Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője volt 2008-ban, és tagja annak a trojkának (Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter mellett), amely a politikai döntéseket első körben egyeztette az MSZP-ben. Lendvai az IMF-hitel felvétele és a Gyurcsány Ferenc távozásával kapcsolatos folyamatok megértéséhez a 2006-tól kezdődő ciklus természetrajzát igyekezett felvázolni. „2006-ban azt gondoltuk, hogy az 1994-1998 közötti MSZP-SZDSZ-kormányzáshoz hasonlóan, amikor a kezdeti, a Bokros Lajos nevével fémjelzett megszorításokat követően a ciklus végére konszolidálódott a gazdaság helyzete, most is akár győzelemre vagy nagyon szoros eredményre is esélyünk nyílik. A számításainkat két tényező, a politikai és a gazdasági hajszoltság is keresztülhúzta" - mondta Lendvai Ildikó. A politikai hajszoltság egyrészt a Fidesz által vezetett kőkemény ellenzéki politizálásnak, illetve az SZDSZ-szel való koalíciós vi-táknak volt köszönhető, ez utóbbi miatt 2008 őszére már kisebbségből kormányzott a Gyurcsány-kabinet, ami azt jelentette, hogy minden egyes parlamenti szavazásnál - szó szerint - kockás papíron számolgatta a frakcióvezető és stábja, hogy meglesz-e a kellő szavazatszám egy-egy törvénymódosításhoz. A számolást az is nehezítette, hogy az SZDSZ-en belül is állandóan változott a Fodor Gábor és Kóka János hívei közötti frontvonal.</p> <p>Ősszel éppen ezért Fodor Gábor és Horn Gábor, illetve Lendvai Ildikó és Kiss Péter vezetésével egyeztetések kezdődtek arról, hogy miként lehetne újrakötni a koalíciót, azonban ez a terv dugába dőlt, mert Fodor ezt az egyezséget Gyurcsány Ferenc távozásához kötötte. A gazdasági „űzöttséggel" kapcsolatban Lendvai kifejtette, hogy 2008 őszén a belső fórumokon azon lamentáltak, hogy a 2006-os „Új egyensúly" programmal lehet, hogy „túlszorítottak", érdemes lenne engedni a nadrágszíjon, hogy egy kicsit felpörögjön a gazdasági növekedés. (A közgazdász szakma ezt hívja „növekedési áldozatnak".) Ehhez képest megdöbbenve értesült arról, hogy az áldozatok, adóemelések ellenére sem került ki Magyarország a veszélyzónából. „A párt vezetése és a frakció is vita nélkül tudomásul vette, hogy az IMF és az EU segítsége kell ebben a helyzetben" - mondta.</p> <p>Egykori kormánytagoktól és a volt frakcióvezetőtől is úgy tudjuk, hogy Gyurcsány Ferenc szerepe egyébként abban volt jelentős, hogy a válságos időszakban tudott beszélni a nemzetközi politikai elittel, így Gordon Brown akkori angol miniszterelnökkel hosszasan, az unió soros vezetői pozícióját betöltő Nicolas Sarkozy francia elnökkel, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel és a már említett Angela Merkel német kancellárral pedig kellően informatívan.</p> <p>Gyurcsány Ferencnek sikerült nemzetközi politikai támogatást szereznie a magyar válság megoldásához, ami - mivel az IMF nemcsak pénzügyi, hanem politikai szervezet is - pénzügyi forrásokat is jelentett. A támogatási csomag részleteit és feltételeit, azaz egy újabb megszorító csomagot alacsonyabb szinteken, pénzügyminiszteri, illetve igazgatói és államtitkári szinteken öntötték végső formába. „Úgy véltük, hogy a gyors intézkedés, a nemzetközi kapcsolatok látványos érvényesítése a Feri, a kormány és a kormánypárt ázsióját is megemeli, hiszen mi voltunk azok, akik nyugatos módszerekkel, a Nyugat támogatásával orvosolni tudtuk a helyzetet" - értékelte a kialakult állapotot Lendvai Ildikó.</p> <p>A Fidesz reakciói is érdekesek voltak akkor. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, az Európai Néppárt alelnöke levelet írt a témában két jobboldali államvezetőnek, Sarkozynek és Merkelnek. Úgy tudjuk, hogy a Fidesz felső vezetése - köszönhetően jobboldalinak számító bankároknak, Járai Zsigmond egykori jegybankelnöknek, Szapáry György egykori IMF-igazgatónak és alapkezelőknél dolgozó közgazdászoknak - hamar tisztába került azzal, hogy külső segítségre szorul az ország. A Fidesz-elnökségből a piaci szereplőkkel Varga Mihály alelnök tartotta a kapcsolatot.</p> <p>„Úgy értesültünk, hogy a Fidesz vezérkarában dúlt a vita arról, hogy mi lenne jobb, ha a gazdasági összeomlás elsöpörné az MSZP-kormányt, vagy ha sikerülne konszolidálni valamennyire a helyzetet. Az utóbbi, józanabb vélemény győzött" - mondta az MSZP volt frakcióvezetője, aki cáfolta, hogy lett volna formális alku a Fidesszel. „Megérzésszerűen zajlottak ezek a »megállapodások«. Világosan él az emlékezetemben, amikor a költségvetési bizottság ülésén Varga Mihály gyakorlatilag technikai kérdésekbe kötött csak bele az IMF-szerződés kapcsán, mintha véletlenül sem szerette volna, hogy meghiúsuljon az egyezség, bár politikai okokból bírálták" - tette hozzá Lendvai Ildikó. Ez hasonlított ahhoz, amikor később a Bajnai-kormány költségvetésének szavazásakor egy tucat fideszes képviselő hazament, hogy véletlenül se bukjon meg a kormány, hisz az előrehozott választásokat jelentett volna - így viszont a megszorításokat a Bajnai-kabinet hajtotta végre.</p> <p><strong>A vég kezdete</strong></p> <p>Az IMF-hitel nyújtotta előnyök ellenére 2009 elején lehetett látni, hogy újabb, 2006 óta immáron a harmadik megszorítás is szükségessé válik. Ráadásul az IMF-EU-hitel miatt folyamatosan monitorozták a magyar gazdaságot, ami azt jelentette, hogy a Veres János által mumusként emlegetett Barbara Kauffmannal időről időre meg kellett küzdenie a magyar politikai és gazdasági vezetésnek. Az erre az időszakra datálható folyamatok vezettek el oda, hogy márciusban Gyurcsány Ferenc váratlanul lemondott. Két, neve elhallgatását kérő volt szocialista kormánytag szerint ez elsősorban nemzetközi nyomásra történt, melyben szerepe volt az IMF-EU-hitelnek és az Európai Bizottság vezetőinek.</p> <p>Lendvai Ildikó ezt túl leegyszerűsítőnek nevezte, Veres János pedig - mint előbb írtuk - azt mondta, hogy nem közvetlenül ez okozta a miniszterelnök vesztét. Gyurcsánynak egy közeli munkatársa, aki részt vett azon a szűk tanácskozáson, ahol a politikus a bizalmasaival egyeztetve meghozta a távozásáról szóló döntést, azt mondta, hogy kizárólag belpolitikai indokok hangoztak el a vidéki beszélgetéssorozaton. Gyurcsány Ferencet is megkerestük az IMF-hitellel kapcsolatos témában, de azt válaszolta, hogy elfoglaltságai miatt január 9-e után tud rendelkezésünkre állni.</p> <p>Tényszerűen két nemzetközi ballépése volt Gyurcsány Ferencnek. Brüsszelben azt vetette fel, hogy készüljön egy közös uniós mentőcsomag Kelet-Európa számára, hogy Európa megfertőzése elkerülhető legyen. A gazdasági válság miatt összehívott informális EU-csúcson a javaslatait - a 180 milliárd eurós segítségnyújtást és az euró bevezetésének könnyítését - indulatosan lesöpörték az asztalról. Úgy tudni, hogy Jose Manuel Barroso, az EB elnöke is rosszallását fejezte ki Gyurcsány fellépése kapcsán. Ebben az időszakban Gyurcsány Putyint is meglátogatta, amiért az Egyesült Államok politikai elitje is megorrolt a magyar miniszterelnökre.</p> <p>Róna Péter Oxfordban tanító közgazdász, az MNB felügyelő­bizottságának tagja a Heteknek elmondta, hogy forrásait nem szeretné elárulni, de azt biztosan tudja, hogy 2009-ben jóindu­latúan és elegánsan megkérték Gyurcsány Ferencet - a „talán jól tenné, ha" fordulatot használva - a távozásra, mert már látszott, hogy belpolitikai okokból nem tudja kivitelezni a szükséges gazdasági intézkedéseket. (Róna egyébként párhuzamot von Gyurcsány és Orbán nemzetközi helyzete között annyiban, hogy állítása szerint mindkét szereplő elvesztette a korábbi brüsszeli és a washingtoni támogatását.)</p> <p>Lendvai Ildikó így emlékszik vissza erre a 2009. eleji időszakra: „...érezhető volt, hogy megváltozik Feri körül a nemzetközi hangulat, de a belső beszélgetések nem e körül a probléma körül forgolódtak, hanem az újabb megszorítási kényszerről, és központi elemének, a tizenharmadik havi nyugdíjnak a visszavételéről. (...) Konkrét időpontok nélkül azon gondolkodtunk, hogy valamiféle népszavazást tartunk, ami lehet, hogy előrehozott választásba torkollt volna. Valami­féle új felhatalmazás kérése merült fel szűk körben egy reformprogramhoz. Az előrehozott választás az új miniszterelnök-keresés alternatívájaként merült fel, de nem kapott többségi támogatást, mert attól tartottunk, hogy az ígérgetős Fidesz-kampány fokozná a válságot. Többször mondta a miniszterelnök ezeken a beszélgetéseken, hogy a teljes 13. havi nyugdíj elvételét nem teheti meg azok miatt, akik őt 2006-ban csillogó szemmel, lelkesen éltették a választási győzelem után. Egy ilyen lépés a baloldali politikai karakterének a megölését jelentené" - fogalmazott Lendvai.</p> <p>Gyurcsány Ferenc márciusban hívta össze szűk tanácsadóinak körét, hogy megvitassa a kialakult helyzetet. Az egyik résztvevő, aki tartani kívánta magát a titoktartásához, az Origo portál akkori cikkére hívta fel a figyelmet, amelyben egy kollégája nem volt ennyire dikszkrét, a beszámoló viszont pontos és hiteles. A „Kialakult körülötte egy aura - Gyurcsány Ferenc bukásának háttértörténete" című cikk szerint 2008 decembere óta érett Gyurcsány Ferenc távozása, de a miniszterelnök és környezete csak márciusban jutott el annak felismeréséig, hogy vége a történetnek. Gyurcsány elé egy vidéki tanácskozáson tették le emberei a kormányfőcseréről szóló forgatókönyvet, ő pedig legszűkebb környezetével is csak a bejelentése előtti estén közölte, hogy távozik. A találkozón a miniszterelnök közeli munkatársai mellett régi bizalmasai - például Gál J. Zoltán korábbi kabinetfőnök és Szigetvári Viktor, az MSZP 2006-os kampányainak irányítója - is részt vettek.</p> <p class="section-title">Helycserés támadás</p> <p>A miniszterelnök környezetét sem elsősorban az uniós fiaskó aggasztotta, hanem az, hogy - az egyik munkatárs megfogalmazása szerint - „kialakult egy olyan hangulat, amelyben bármilyen kezdeményezés vagy lépés történt, minden a visszájára fordult. (...) Azt láttuk, hogy felépült egy olyan aura a kormány, a jelenlegi struktúra és a miniszterelnök személye körül, hogy még ha jó kezdeményezések születnek is, az újságírók, a szakértelmiség és a pénzügyi elemzők akkor is automatikusan elutasítják őket, nem foglalkoznak velük érdemben" - magyarázta a portálnak a kormányfő stábjának egyik tagja.</p> <p>Gyurcsány bejelentette a március 21-ei kongresszuson, hogy lemond. Első körben nem Bajnai Gordon nevét említette, mint akit utódjának ajánl, hanem több személy nevét is bedobta, de a résztvevőknek úgy tűnt, hogy látszólag Glatz Ferencet ajánlja leginkább. A következő héten paródiába fulladt a miniszterelnök-keresés, aminek az lett a következménye, hogy Gyurcsány Ferenc nem tudta megőrizni pártelnöki pozíció­ját, amit kezdetben kinézhetett magának. Így befolyása is folyamatosan csökkenni kezdet az MSZP-n és a kormányon belül. Bajnai viszont megszüntette a tizenharmadik havi nyugdíjat, s tovább konszolidálta az IMF-EU-direktíváknak megfelelően a magyar költségvetést.</p> <p>Látszólag könnyű párhuzamot vonni, hogy egy Orbán Viktor-Varga Mihály-csere hasonló kísérlet lehet a helyzet orvoslására, mint amit Gyurcsány kísérelt meg Bajnai Gordonnal - legalábbis a magyar baloldali médiaelit szerint mindenképp -, de fideszes forrásaink szerint, aki ezt a forgatókönyvet elhiszi, az nem ismeri: 1. Orbán Viktor habitusát; 2. a Fidesz-politikusok lélektanát. Bár fogy az idő az IMF-EU-párossal való kiegyezésre, de mivel a Fideszben többen úgy gondolják, hogy a magyar politikai közélet fő törésvonala a „nemzeti érdek versus a külföldiek elvtelen kiszolgálása", ezért miként Gyurcsány Ferenc nem vehette el a 13. havi nyugdíjat a támogatóitól, így Orbán Viktor sem fordulhat vissza a szabadságharc útján. Egy különbség kardinális: belpolitikai szempontból Orbán helyzete a kétharmad okán betonbiztos.</p>

Bővebben:
Kik és hogyan buktatnak magyar miniszterelnököt?
Ezért kell az IMF-hitel

Matolcsy véget vet a végtörlesztésnek

Matolcsy György tartotta a bankoknak tett ígéretét, és határidőre benyújtotta a végtörlesztést lezáró javaslatot a parlamentnek. A bankok leírhatják a bankadóból a végtörlesztés és a későbbi devizahiteles-mentő veszteségeik 30 százalékát.

Bővebben:
Matolcsy véget vet a végtörlesztésnek

Nyugdíj: újra megnyílik az állami kapu a kasszatagok előtt

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a pénzügyi stabilitásáról szóló törvényhez benyújtott módosító javaslata szerint a még magán-nyugdíjpénztári tagoknak - határidő nélkül - lehetőségük nyílik arra, hogy átlépjenek az állami pillérbe. Emellett visszavonták azt a diszkrimatív szabályozást is, amely szerint a magánnyugdíj-pénztári tagok nem kaphatnak állami nyugdíjat.

Bővebben:
Nyugdíj: újra megnyílik az állami kapu a kasszatagok előtt
Megteremti a magán-nyugdíjpénztári tagok átlépési lehetőségét Matolcsy módosító javaslata
Visszaléphetnek az állami pillérbe a megmaradt nyugdíjpénztár tagok
Visszaléphetnek és állami nyugdíjat kaphatnak a mnyp-ben maradók
Matolcsy javaslata segít átlépni a magán-nyugdíjpénztári tagoknak?
Matolcsy mégis adna állami nyugdíjat a magánnyugdíjpénztár-tagoknak is
Várja az állam a magánnyugdíjpénztári tagokat
Mégis járna állami nyugdíj a magán-nyugdíjpénztári tagoknak? Mi ez az engedékenység?

Matolcsy államtitkára egyeztet Tarlóssal

Nem fogadja el Tarlós István főpolgármester, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető Matolcsy György helyett Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkárt jelölték ki számára a BKV-finanszírozásról való egyeztetésre. A főpolgármester szerint Matolcsy nem veszi kellően komolyan az ügyet, és hetekig telefonon sem volt elérhető. "Amennyiben Ön továbbra sem veszi komolyan a BKV működőképességét és Budapestet, Önt fogja terhelni a felelősség a következményekért" - írja kemény hangó levelében.

Bővebben:
Tarlós keményen nekiesett Matolcsynak
Matolcsy államtitkára egyeztet Tarlóssal
Szatmáry Kristóf egyeztet a BKV-ról Tarlós Istvánnal
Tarlós: Matolcsy nem veszi komolyan a budapesti tömegközlekedés problémáját
Tarlós komolytalansággal vádolja Matolcsyt BKV-ügyben
Szatmáry Kristóf egyeztet a BKV-ról Tarlós Istvánnal
Matolcsy Szatmáryt jelölte ki, hogy egyeztessen Tarlóssal a BKV-ról

Cáfolta az NGM Tarlós állítását

A nemzetgazdasági minisztérium kabinetje cáfolja Tarlós István azon állítását, hogy Matolcsy György miniszter a kedd reggeli találkozójukat az elhúzódó parlamenti szavazásra hivatkozva mondta le.

Bővebben:
Cáfolta az NGM Tarlós állítását

Cáfolja Tarlóst az NGM: Matolcsy nem fáradt volt, csak elfoglalt

Közleményben cáfolta a Nemzetgazdasági Minisztérium Tarlós István főpolgármester tegnapi állítását, ami szerint Matolcsy György miniszter a kedd reggeli találkozójukat az elhúzódó parlamenti szavazásra hivatkozva mondta le. Tarlós kedden azt mondta, a miniszter fáradtságra hivatkozva mondta le a budapesti forrásteremtésről szóló megbeszélésüket.

Bővebben:
Cáfolja Tarlóst az NGM: Matolcsy nem fáradt volt, csak elfoglalt
Tarlós kontra Matolcsy. Miért nem találkoztak?
NGM: Matolcsy nem volt fáradt
Matolcsy tĂĄrcĂĄja beszĂłlt TarlĂłs IstvĂĄnnak
Budapest a kormány ellen: valaki hazudik
Matolcsy nem volt fáradt
Matolcsynak vagy Tarlósnak fontos a találkozó?
Az NGM cáfolja Tarlós István közlését - a tárca e hétre két időpontot is ajánlott a főpolgármesternek

Devizahitel - Lehet jó megoldás?

Veszprém - Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter aláírt a napokban a Bankszövetséggel egy megállapodást, amelynek értelmében a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatos terheket megosztják.

Bővebben:
Devizahitel - Lehet jó megoldás?

A szocik már nagyon elküldenék Matolcsyt

Az MSZP szerint nem Fellegi Tamásnak, hanem Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek kellene távoznia. A szocialisták ezt követelik, és azt, hogy a kormány haladéktalanul hozza létre a önálló pénzügyminisztériumot.

Bővebben:
A szocik már nagyon elküldenék Matolcsyt

Rossz lett a költségvetés

A jövő évi költségvetéssel elhalasztotta a kormány a problémák megoldását és a korábbi változatokhoz képest a leggyengébbet vitték a parlament elé szavazásra. Gyakorlatilag ugyanis tartalék nélkül vágunk neki az jövő évnek, miközben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egyik nagy büszkesége volt, hogy a szokásosnál nagyobb lesz a biztonság.

Bővebben:
Rossz lett a költségvetés

Jön az óriási kiigazítás, elfogadták a 2012-es költségvetést

Az utolsó pillanatokban is módosítgatták a jövő évi költségvetést, amelyet a hétfőről keddre virradó éjszaka fogadtak el a parlamentben. A büdzsé hatalmas, 1500 milliárdos kiigazítást hoz, de a kormány várhatóan csak úgy lesz képes tartani saját céljait, ha bekebelezi a magánnyugdíjpénztárakban megmaradt vagyont. Matolcsy György szerint irreális időkben reális költségvetést csinált a kormány, és ez nem semmi.

Bővebben:
Jön az óriási kiigazítás, elfogadták a 2012-es költségvetést

Economist-blog: elmúlófélben a magyar demokrácia

"Matolcsy György háborút akart a Nemzetközi Valutaalappal, hát most megkapta" - kommentála a brit The Economist Kelet-Európával foglalkozó blogja az IMF-fel folytatott tárgyalások megszakadását. A blog a elmúlófélben lévő magyar demokráciáról ír.

Bővebben:
Economist-blog: elmúlófélben a magyar demokrácia
Economist: Matolcsy háborút akart, megkapta
Matolcsy háborút akart? Hát megkapta!
The Economist: �gy viccel�dnek Orb�n t�rv�nyalkot�si m�dszer�r�l
"Matolcsy háborút akart, és most meg is kapta"
Funkcionálisan halottak: minket ekéz a nyugati sajtó
Slágergyanús lett a magyar kormány
"Magyarország alkotmányos forradalmáról" írnak külföldön

Matolcsy minisztériuma szerint csökken az államadósság

"Csökkenő pályán Magyarország adóssága" című hétfő délutáni sajtóközleményében győzelmi zászlót lenget a Nemzetgazdasági Minisztérium. Matolcsy György minisztériumának tájékoztatása szerint 79,7%-ra...

Bővebben:
Matolcsy minisztériuma szerint csökken az államadósság

Matolcsy: a forintárfolyamnak semmi jelentősége

Mindig szórakoztató tud lenni a nemzetgazdasági miniszter, tegnapi Hír tv-s fellépésén is az volt.

Bővebben:
Matolcsy: a forintárfolyamnak semmi jelentősége
Matolcsy: semmi jelentősége nincs a forintárfolyamnak

Mélyponton a lakosság bizalma

Kétéves mélypontjára esett a GKI-Erste konjunktúraindexe, a lakosság félelme erősödött a munkanélküliségtől és az inflációtól. A jövő évi prognózisokat illetően Matolcsy György 0,5 százalékos gazdasági növekedése a legoptimistább, a közgazdászok, a gazdasági kutatók egyaránt rosszabbat jósolnak. Még az osztrák és német befektetők kedve is elment attól, hogy Magyarországgal tervezzenek.

Bővebben:
Mélyponton a lakosság bizalma

Matolcsy újabb ígéretét rúgja fel: ő emelhet év közben is adót

Mégsem kötné meg a kormány a saját kezét: miközben Matolcsy György ígéretet tett arra, hogy év közben nem lesznek adóemelések, a költségvetési bizottság – vagyis maga a kormány – a kukába dobná a pénzügyi stabilitásról szóló törvényjavaslatba épített biztosítékokat. Vagyis csak Matolcsyn múlik, lesz-e végül évközi adókivetés, a jogszabályi fékeket kiveszik.

Bővebben:
Matolcsy újabb ígéretét rúgja fel: ő emelhet év közben is adót

Újabb kiigazításokra is szükség lehet Járaiék szerint

A Költségvetési Tanács (KT) egyhangúlag egyetértett a 2012. évi költségvetési törvényjavaslat módosításának szükségességével és a javasolt 320 milliárd forint összegű kiigazítással - közölte Járai Zsigmond elnök hétfőn azt követően, hogy a testület rendkívüli ülésen megtárgyalta a kormány módosító javaslatait. A beszámolóból kiderül, hogy a KT már több olyan részletet is ismer a költségvetés átírásáról - például a kamatkockázati tartalék növelését illetően -, amelyről eddig nem semmilyen nyilvános információ sem látott napvilágot.

Bővebben:
Újabb kiigazításokra is szükség lehet Járaiék szerint
Matolcsy tovább trükközik a 200 milliárddal
KT: a fél százalékos növekedés sem biztos
Költségvetés 2012 - MSZP: újabb, 320 milliárdos megszorítást javasol a kormány
MSZP: Honnét szedi össze Matolcsy a hiányzó 320 milliárdot?
Jövőre újabb megszorításokkal támad a kormány?
Az MSZP szerint a kormány...
KT: szükséges a 2012. évi költségvetési törvény-javaslat módosítása
KT: szükséges a 2012. évi költségvetési törvény-javaslat módosítása
Nyoma sincs Matolcsy 200 milliárdos kiigazításának
Költségvetés 2012 - MSZP: újabb, 320 milliárdos megszorítást javasol a kormány
OGY - A költségvetési bizottság támogatja a 2012 költségvetés 320 milliárd forintos módosítását
Megnyirbálják a stadionépítési program keretét
A valóságban 120 milliárdos Matolcsy legújabb csomagja
Újabb kiigazításokra kényszerülhet év közben a kormány (KT)
FT: Szükséges a 320 milliárdos kiigazítás, és lehet, hogy több kell
KT: még a fél százalékos növekedés is kockázatos
Ebben egyetért Simor Járaival

Matolcsy: "nem tudok kudarcról"

Január 10. körül kezdődhetnek a hivatalos tárgyalások az IMF-fel és az EU-val, pénteken pedig nem szakadtak meg az egyeztetések, mert el sem kezdődtek még - nyilatkozta a Hír TV Kontraszt című műsorában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

Bővebben:
Matolcsy: "nem tudok kudarcról"
Matolcsy: Orbán bízik bennem, nem mondok le
Matolcsy megígérte: nem lesz adóemelés
Matolcsy: Nem mondok le, január 10-én indulnak az IMF-tárgyalások
Matolcsy: Január 10. körül kezdődhet a hivatalos IMF-tárgyalás
Matolcsy tőzsdegurukról beszélt

Jól végezte dolgát az adóhatóság: beszedte a plusz 40 milliárd forint áfát

Munkaerő-átcsoportosítással és többletmunkával november végéig sikerült beszednie az állami adóhatóságnak azt a plusz 40 milliárd forint általános forgalmi adót, amit Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptemberben meghatározott - írta a Magyar Hírlap szombaton.

Bővebben:
Jól végezte dolgát az adóhatóság: beszedte a plusz 40 milliárd forint áfát

Orbán-Simicska játszma részeként maradhat helyén Matolcsy?

Érdekes cikk olvasható a Magyar Narancs friss számában Orbán Viktor személyzeti politikájáról, a gazdasági...

Bővebben:
Orbán-Simicska játszma részeként maradhat helyén Matolcsy?
Titkos háttérharcok a Fideszben - így maradt meg Matolcsy

Sikerrel beszedte a NAV a plusz 40 milliárd forint áfát

Budapest - Munkaerő-átcsoportosítással és többletmunkával november végéig sikerült beszednie az állami adóhatóságnak azt a plusz 40 milliárd forint általános forgalmi adót, amit Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptemberben meghatározott - írta a Magyar Hírlap szombaton.

Bővebben:
Sikerrel beszedte a NAV a plusz 40 milliárd forint áfát
Sikerrel beszedte a NAV a plusz 40 milliárd forint áfát
Sikerrel beszedte a NAV a plusz 40 milliárd forint áfát
Sikerrel beszedte a NAV a plusz 40 milliárd forint áfát
Sikerrel beszedte a NAV a plusz 40 milliárd forint áfát
Sikerrel beszedte a NAV a plusz 40 milliárd forint áfát
Sikerrel beszedte a NAV a plusz 40 milliárdot
Bevasalta az adóhivatal Matolcsy áfaígéretét

Megszüntetik a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat, nem átirányítják

A költségvetési bizottság benyújtott egy módosító javaslatot, amely kerek-perec kimondaná, megszűnik a magánnyugdíj-pénztári tagdíj - írja az Origo. Matolcsy György néhány órával korábban még azt mondta, csak meghosszabbítják a tagdíjak állami rendszerbe történő átirányításának időtartamát.

Bővebben:
Megszüntetik a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat, nem átirányítják
Matolcsy lenyúlná a magánnyugdíj-pénztéri díjakat is
A költségvetési bizottság javaslata megszüntetné a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket
Nem átirányítják, hanem megszüntetik a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat
Nem átirányítanák, megszüntetnék a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket
A költségvetési bizottság javaslata megszüntetné a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket

Orbán. Istencsapás. Interjú.

Orbán Viktor igazi, "modernkori istencsapásnak" nevezte a devizahitelesek problémáját.

Bővebben:
Orbán. Istencsapás. Interjú.
Orbán a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről: "mostantól mindig" az állami kasszába megy
Orbán: modernkori istencsapás a devizahitelesek problémája
Orbán: modernkori istencsapás a devizahitelesek problémája
Orbán: modernkori istencsapás a devizahitelesek problémája
Orbán: modernkori istencsapás a devizahitelesek problémája
Orbán: modernkori istencsapás a devizahitelesek problémája
Orbán: modernkori istencsapás a devizahitelesek problémája
Orbán: modernkori istencsapás a devizahitelesek problémája
Orbán: modernkori istencsapás a devizahitelesek problémája
Orbán: modernkori istencsapás a devizahitelesek problémája
Orbán: végleges a magánnyugdíjpénztárak lenyúlása
Orbán: modernkori istencsapás a devizahitelesek problémája
Orbán és a modernkori istencsapás
Orbán tengelyt akaszt: "modernkori istencsapás a devizahitelesek problémája"
Orbán: az IMF a saját bankunk
Orbán: végleges a nyugdíjpénztárak lenyúlása
Orbán: Az állami kasszába fizetjük a nyugdíjat, és ez most már mindig így lesz
Orbán tengelyt akaszt: "istencsapás a devizahitelesek problémája"
Százezer család járhat rosszul a jegybankcsata miatt
Orbán és a modernkori istencsapás
Orbán: "Tengelyt akasztottunk a devizahitelesekért a fél pénzügyi világgal"
Orbán: modernkori istencsapás a devizahitelesek problémája

Orbán és Matolcsy a bankvezérekkel találkozott

Orbán Viktor sikerként értékelte a kormány és a Bankszövetség között csütörtökön aláírt megegyezést, amely mindenki számára kezelhető, kiszámítható megoldást jelent és megosztja a devizahitelek miatti terheket a családok, a kormány és a bankok között - ismertette Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője pénteken, miután a miniszterelnök és Matolcsy György találkozott a bankvezetőkkel.

Bővebben:
Orbán Viktor sikernek tartja a megállapodást a Bankszövetséggel
Orbán és Matolcsy a bankvezérekkel találkozott
Devizahitelek - Orbán Viktor sikernek tartja a megállapodást a Bankszövetséggel
Orbán Viktor sikernek tartja a megállapodást a Bankszövetséggel

A Nomura nem hisz a kormánynak - 4 százalék felett lehet a hiány

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint 320 milliárd forintos megtakarítást jelentenek a bejelentett intézkedése. A Nomura feltörekvő piaci elemzője ugyanakkor úgy látja, alig több mint 60 milliárd forintos egyenlegjavulás következhet be a lépések hatására.

Bővebben:
A Nomura nem hisz a kormánynak - 4 százalék felett lehet a hiány

Bezsebelheti a maradék nyugdíjvagyont a kormány

A költségvetésbe irányíthat a kormány újabb 250-300 milliárd forintot, a magánnyugdíjpénztárakban maradó több mint százezer ember megtakarított pénzét. A kormány eddig nem jelezte egyértelműen, hogy ez a szándéka, de egy új törvénymódosító lehetőséget ad erre, azt pedig Matolcsy György gazdasági miniszter és Orbán Viktor kormányfő is egyértelművé tette már, hogy nem sok jót gondol a magánnyugdíjról.

Bővebben:
Bezsebelheti a maradék nyugdíjvagyont a kormány

Adóemelés, zárolás, nyugdíjpénztári lenyúlás

Újraszámolta a kormány a 2012. évi költségvetés tervezetét, azonban strukturális változásokat nem hajtott végre, sőt a főszámok sem módosultak - ez derült ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szavaiból

Bővebben:
Adóemelés, zárolás, nyugdíjpénztári lenyúlás

Vissza nem térítendő támogatások a megyének

Döntöttek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok vissza nem térítendő támogatásáról.

Bővebben:
Vissza nem térítendő támogatások a megyének
Vissza nem térítendő támogatások a megyének
Vissza nem térítendő támogatások a megyének
Önhiki, harmadik kör
Önhiki, harmadik kör

Hiánycsökkentés újra nyugdíjkasszákból

Emeli a jövedéki adót, és nem enged elkölteni minisztériumi pénzeket a kormány, hogy bebiztosítsa a 2012-es költségvetési hiánycélt, és magánál tartja az állam a magánnyugdíjpénztárban maradók befizetését is. 320 milliárdos kiigazítás lesz a költségvetésben.

Bővebben:
Matolcsy újra a nyugdíjpénztári tagok pénzével tömi be a költségvetési lyukat
Hiánycsökkentés újra nyugdíjkasszákból

Megállapodás a bankszövetséggel a devizahitelekről

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és a Magyar Bankszövetség képviselő tegnap aláírták a lakossági devizaadósok helyzetét segítő megállapodást.

Bővebben:
Megállapodás a bankszövetséggel a devizahitelekről

Végtörlesztés, bankadó, devizahitelesek: megállapodott a kormány és a Bankszövetség

Aláírták a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodást csütörtökön Budapesten. A fizetési nehézségekkel küzdő, késedelmesen fizetőknek forintra váltják a devizatartozást és 25 százalékát el is engedik, a végtörlesztés miatti veszteség 30 százalékát a bankok leírhatják a bankadóból, a rögzített árfolyamon törlesztőknek pedig a gyűjtőszámlán halmozódó összegből csak a tőkét kell megfizetniük, a kamatot az állam és a bank fizeti.

Bővebben:
Végtörlesztés, bankadó, devizahitelesek: megállapodott a kormány és a Bankszövetség
Devizahitelek - Aláírták a kormány és a bankszövetség megállapodását
Devizahitelek - Aláírták a kormány és a bankszövetség megállapodását
Devizahitelek - Aláírták a kormány és a bankszövetség megállapodását
Menekülési utat ajánlanak a devizahiteleseknek
Menekülési utat ajánlanak a devizahiteleseknek
Menekülési utat ajánlanak a devizahiteleseknek
Menekülési utat ajánlanak a devizahiteleseknek
Menekülési utat ajánlanak a devizahiteleseknek
Menekülési utat ajánlanak a devizahiteleseknek
Menekülési utat ajánlanak a devizahiteleseknek
Menekülési utat ajánlanak a devizahiteleseknek
Menekülési utat ajánlanak a devizahiteleseknek (frissítve)
Menekülési utat ajánlanak a devizahiteleseknek
Menekülési utat ajánlanak a devizahiteleseknek
Menekülési utat ajánlanak a devizahiteleseknek (frissítve)
Menekülési utat ajánlanak a devizahiteleseknek (frissítve)
900 milliárdos teherkönnyítést hoz a megállapodás - a nap hírei
A bank állja: aláírták a kormány és a bankszövetség megállapodását
Megegyezett a kormány és a bankszövetség - Matolcsy növekedési paktumot ígér
Devizahitelesek mentése, mnyp-k további eltérítése, újabb adóemelés
900 milliárdos teherkönnyítést hoz a megállapodás

Nyugdíjkasszák: a pénztárak végét jelenti a kormány döntése

Megdöbbent a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség azon, hogy a kormány 2012-ben is einstandolja a kasszatagok befizetését.

Bővebben:
Nyugdíjkasszák: a pénztárak végét jelenti a kormány döntése
Tűzoltás: megint a pénztártagok pénzét találta meg a kormány
Oszkó: megint a pénztártagok pénzét találta meg a kormány
Béke poraikra? Megszűnhetnek a magánpénztárak!
Sokkot kaptak a magánnyugdíjpénztárak
Stabilitás: megszűnhetnek a magánpénztárak
A Stabilitás szerint megszűnhetnek a magánpénztárak
Megdöbbentek a pénztárak a kormány javaslatán
Megdöbbentek a magányugdíjpénztárak a kormány javaslatán

Matolcsy már megint átverte a devizahiteleseket

Matolcsy Györgynek megint sikerült félmunkát végeznie a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás ügyében.

Bővebben:
Matolcsy már megint átverte a devizahiteleseket
Megállapodás a Növekedési Paktumról
Megállapodás a Növekedési Paktumról
A tőzsdét is megmentette Matolcsyék megállapodása
Nyugdíjügy: a kormány végérvényesen elvarrja a szálakat (2.)
Devizahiteles mentőcsomag: Az irány jó
Nyugdíjügy: máris elkészült a "bevégző" javaslat
Harmadával csökkenhet a havi törlesztőrészlet
Meg�llapod�s a lakoss�gi devizahitelekr�l
6 napot adott magának a kormány
Matolcsy: 30-35 százalékkal csökkenhet a devizahitelesek törlesztőrészlete
Itt a megállapodás a Bankszövetséggel!
Minden devizahitelesnek segítenek?
Itt a devizahiteles csomag: 900 milliárdos teherkönnyítés jön
A nagy bejelentés: itt a devizahitelesek csomagja
A megmaradt nyugdíjpénztárakat is elsorvasztja az állam?
Így mentik a devizahiteleseket
Matolcsy: 30-35 százalékkal csökkenhet a devizahitelesek havi terhe
Kilőtt az OTP a megállapodás hírére
Megállapodtak a devizahitelesek ügyében - Önnek segít?
Devizahitelesek: elosztja a terheket az állam és a bankszektor
Nyugdíjügy: a kormány végérvényesen elvarrja a szálakat
Megállapodás a Növekedési Paktumról
Pozitívan értékeli a devizahiteles csomagot a Citi

Matolcsy ezzel számol

A 2012-es költségvetést 299 forintos euróárfolyamon 0,5 százalékos növekedési prognózis mellett számolja át...

Bővebben:
Matolcsy ezzel számol
Költségvetés 2012 - Fél százalékos növekedés, 299 forintos euró, 320 milliárdos intézkedéscsomag
Költségvetés 2012 - Fél százalékos növekedés, 299 forintos euró, 320 milliárdos intézkedéscsomag
Döntött a kormány: 320 milliárdos lyukat tömnek be
Matolcsy ragaszkodik a 300 forint alatti euróhoz
Fél százalékos növekedéssel számol a kormány
Bejelentette a legújabb intézkedéseket Matolcsy
Újraírták a költségvetést
Bejelentette a legújabb intézkedéseket Matolcsy (2.)
Jövőre megint egyszeri tételek menthetik meg a költségvetést (2.)

Itt a végső döfés a magánnyugdíj-pénztáraknak

Jövőre is az állami nyugdíjalapba tereli át a kormány a magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetéseket arra hivatkozva, hogy az ebből befolyó 48 milliárd forintra szükség van a költségvetési hiány tartásához - közölte mai tájékoztatóján Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A parlament költségvetési bizottsága még tovább ment: törvénymódosító javaslatában kezdeményezi, hogy a jövőben magánszemély csak az állami nyugdíjalapba fizethessen be nyugdíjjárulékot. A pénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség megdöbbenéssel értesült a kormányzati elképzelésekről, amelyek a magánpénztári szektor végét jelenthetik. A szövetség minden legális eszközzel fel kíván lépni az intézkedéssel szemben....

Bővebben:
Itt a végső döfés a magánnyugdíj-pénztáraknak

MSZP: meg fog bukni a 2012-es költségvetés

Veres János volt pénzügyminiszter szerint a Matolcsy György által csütörtökön bejelentett költségvetési kiigazítás mellett is a 2012-es büdzsé az elfogadása pillanatában meg fog bukni - mondta az MSZP-s képviselő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Bővebben:
MSZP: meg fog bukni a 2012-es költségvetés
A szocik lehazugozták a költségvetést
MSZP: a költségvetési előirányzatok hazugak

Matolcsy a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről: 2013-ban is az állami kasszába megy

Valószínűleg 2013-ban is át kell irányítani a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket az állami kasszába és el kell gondolkodni a rendszer jövőjéről, arról is lehet szó, hogy újra megnyitják az átlépési lehetőséget is - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön kormányszóvivői tájékoztatón.

Bővebben:
Matolcsy a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről: 2013-ban is az állami kasszába megy
'Még hogy Varga Mihály pénzügyminiszter! Ez vadkacsa'
Hírlapi kacsa a pénzügyminisztérium
Matolcsy: hírlapi kacsa a Pénzügyminisztérium visszaállítása

Hoffmann Rózsa a legnépszerűtlenebb politikus

Gyurcsány Ferencnél és Matolcsy Györgynél is népszerűtlenebb politikus Hoffmann Rózsa – derül ki a HVG számára...

Bővebben:
Még Matolcsynál is népszerűtlenebb Hoffmann Rózsa
Hoffmann Rózsa a legnépszerűtlenebb politikus
Hoffmann Rózsa a legnépszerűtlenebb politikus

Orbánék tovább fosztogatják a magánnyugdíjpénztárban maradókat

Félszázalékos gazdasági növekedés, 299 forintos euróárfolyam, 320 milliárdos kiigazítás - Matolcsy György ismét bejelentett. A kiigazítást minisztériumi zárolásokból, a kötelező magánnyugdíjpénztárakban maradók pénzeinek megcsapolásából, valamint jövedékiadó-emelésből tennék össze.

Bővebben:
Orbánék tovább fosztogatják a magánnyugdíjpénztárban maradókat

Dirigálhatnak a jegybanknak

A korábbinál jóval nagyobb beleszólást biztosít a kormány részére az MNB működésébe az új jegybanktörvény. A Matolcsy György által tegnap benyújtott sarkalatos törvény tervezetéről ezt mondják a piaci elemzők, és ez nem tesz jót a hitelességnek.

Bővebben:
Dirigálhatnak a jegybanknak